A Budapesti
J Ó Z S E F - F I Á R V A H Á Z
története
Az intézet háza
A mint az ide mellékelt tervezet mutatja, az árvaház hosszukás négyszögből állott volna, s ha ilyenformán kiépül, 1.135,94 négyszögölet foglal el, mig a zárt udvar 363,59 négyszögöl területet tett volna ki. Az épület hátulsó részéhez illesztve terveztetett a 10 öl szélességű és 10 öl, illetve a főépületbe eső részszel együtt 17 öl hosszúságban a kápolna.
Az árvaháznak ily arányban tervezett felépítését nem a közönség közönyössége, hanem az 1838-iki árviz gátolta meg. Az áldozatkészség a csapás okozta inség enyhitésére fordulván, az árvaház a nagyobb mértékű közadakozástól elesett, minek következtében a hatóságnak az addig begyült tőke arányához kellett alkalmazkodni, s ennélfogva egyelőre csupán csak az üllői-úti főépületnek körülbelül egy harmad részét és a gólya-utczai szárnyépületet 332,72 négyszögöl területen épité fel.
Az épület áll: az alsorból, az úgynevezett souterrainből, a félemeletből és az első, illetve a felső emeletből.
Az épület alsorában voltak: a konyhák, a raktárak, fakamrák és a házmester lakása;
- a félemeleten: a. alatt a kórszoba és ruhatár, - b. c. d. a második tanitó lakása, - e. f. g. h. a gondnok és első tanitó lakása, - i. az ülésterem, - k. m. a lépcsőház, - l. a könyvtár, - n. a hálóterem, - s. a folyosó;
- az első emeleten: b. fölött az ebédlő és nappali terem, - c. f. g. h. iskola helyiségek, - i. a hittanitó lakása, - l. a vizsgálati terem, - n. a kápolna.
Hogy a nevelés valláserkölcsi követeléseinek is elég tétessék, a ki nem épült kápolna helyett az intézet első emeletén az a. alatti helyiség kápolnának szenteltetett fel. E kápolna már egy év mulva kicsinek bizonyult; elég nagy volt ugyan az intézeti növendékek részére, de nem a környékbeli lakosoknak, a kik a kápolnát imahelyül használták s kiknek egy része a kápolnából kiszorult. E bajon segitendő, a lakosság maga ajánlkozott a kápolnának önerejéből való nagyobbítására. S csakugyan a lakosság buzgólkodása és a bizottságnak tevékenysége lehetővé is tette, hogy az új kápolna ugyancsak az első emeleten teljesen berendezve 1844. évi pünkösd hétfőn Kollár István Vicarius-püspöktől felszentelhető volt. A kápolna czéljaira felhasznált helyiség a terven n. -nel van megjelölve.
Ugyde a kápolnához harang is kellett. Erről pedig Szántóffy Antal káplán gondoskodott, a ki mint a Dankó Mátyás-féle végrendelet végrehajtója, 1845-ben a hagyatékból e czélra 120 pfrtot engedett át. Ebből az összegből meg is vásárolták a harangot és ezt Esztergomban fel is szentelték. De most meg ennek elhelyezése adott gondot a hatóságnak; készítettek tervet és költségvetést egy torony felépitésére, mindazonáltal a terv, költséges volta miatt elejtetett és a 153 font súlyú harang az udvaron felállitott faállványra tétetett. 1865. évi ápril 16-án egy névtelen jótevő azzal a inditványnyal lépett a tanács elé, hogy az intézeti épületre saját költségén fából és pléhből tornyot épit; ajánlata azonban el nem fogadtatván, a harang még ma is régi helyén függ.
Az intézetben végrehajtott átalakitások leginkább a kápolnára terjesztettek ki. Alig, hogy az intézetet használatba vették, a kápolnát, a mint láttuk, a lakosság érdekében már is más helyiségbe kellett áthelyezni. Itt sem volt állandó maradása, minthogy ujabbi nagyobbitása vált szükségessé; 1858-ban szintén az első emeleten levő és a terven k. l. betűvel feltüntetett helyiséget alakitották át olyformán, hogy a k. alatt volt lépcsőházat két részre felosztva, az utczai rész sekrestyévé vált, udvari rész pedig a kápolnának és sekrestyének előszobáúl szolgált, mig a kápolna, melyet Szántóffy Antal plébános 1858. május 24-én szentelt fel, az l. alatti helyiségből állott. A felhagyott kápolna díszteremnek lett felhasználva.
A kápolnát 1886-ig nem bolygatták; de miután a növendékek, háló termeiken kívül, más oly helyiséggel nem birtak, hol az iskola-tanitási időn túl tartózkodhattak volna, Heinrich Istvánnak, az árvaházi bizottság másodelnökének inditványára, a kápolna megszüntetése mondatott ki, és nappali tartózkodási teremmé alakittatott át, melyben az intézeti növendékek idejüket tanulással vagy játékkal tölthetik. Minthogy pedig a felhagyott kápolna helyett Simor János biboros herczeg-primás óhajához képest egy másik helyiségnek e czélra való berendezéséről kellett gondoskodni, a közgyülés 1886. évi szeptember hó 16-án tartott ülésében 806. sz. a. az eddigi dísztermet kápolnának rendelte felhasználni, akként, hogy a díszterem pótlására a régi sekrestye egy falának lebontásával a volt kápolnából az első ablakon túl eső része az új díszteremhez csatoltassék. A mostani kápolna a terven n. alatt látható; tehát visszahelyeztetett ugyanabba a helyiségbe, a hol az isteni tiszteletet 1845-1858-ig tartották.
Az ötven év lefolyása alatt az árvaház egyéb helyisége is többszörös átalakitáson ment keresztül. Eltekintve a kisebb változtatásoktól, a pótépitkezésekből felemlithető : az árvaház kibővitése.
A növendékek számának szaporodására való tekintettel Staffenberger István még 1870-ben inditványozta a baloldali szárnyépület felépitését; a terv és költségvetés elkészült, csak a szükséges pénz előteremtése okozott gondot. Az épitést egyik évről a másikra halasztották, mig végre Pestváros közgyülése 1873. évi október hó 22-én 43 041. sz. a. kelt határozatával a szárnyépület egy részének felépitését 46,17 négyszögöl területen 27.119 frt 14 kr. költséggel az épitési alapból engedélyezvén, az épitést 1874-ben az időközben egyesített Budapest főváros tanácsa hajtotta végre. Ezen épületrész helyiségei a terven o. és p. betűvel vannak megjelölve.
A balszárny további kiépitését 79,30 négyszögöl területen 1890-ben folytatták, mely épitkezést a terv r. alatt tünteti ki. A 29.500 frttal előirányzott költséget a közgyülés 1890. évi május hó 21-én 501. sz. a. szavazta meg, azonban ezen épitkezésnél megtakaritás éretett el, ugy, hogy a kiadások csak 23.060 frtra rúgtak.
E pótépitkezéseken kivül a közgyűlés 1876. évi május hó 31-én 316. sz. a. részint az intézetben elhelyezett népiskola, részint az árvaintézet használatára 72,68 négyszögöl területen és 6.600 frt költséggel egy, az árvaház udvarán elhelyezendő tornacsarnok épitését engedélyezte.
A pótépitkezésekkel együtt az árvaház ma a következő helyiségekből áll:
Jegyzet A padlás két részre van választva, melynek egyike ruhaszáritásra, másika szertárnak használtatik. A főépületen kívül önállóan áll a külön épült tornaterem.
A kisebb átalakitásokat és változtatásokat illetőleg felemlitem, hogy a régi épület félemeletén kórszobául fentartott és 1845. évi márczius hó 5-én három ággyal berendezett helyiséget 1891. évi 25 799. sz. tanácsi határozattal az elemi iskola bővitésére rendelték felhasználni, minek következtében a betegek szobája egy kisebb helyiségbe tétetett át. (A kórszoba berendezése előtt a beteg gyermekek a Rókus-kórházba vitettek.)
A vizvezeték még 1870. évi junius hó 8-án vezettetett be az intézetbe; 1877-ben rendeztetett be a mosdószoba és a fürdőhelyiség s ugyanezen évben parkozták az udvart.
A gólya-utczai kapu befalazásával és az itt volt lépcsőház felhagyásával nyert helyiségben 1871. évi november hó 14-én 395 forint 86 kr. költséggel egy tornahelyiség rendeztetett be.
1878. évi márczius hó 30-án 14 346. sz. tanácsi határozat az intézet kertjének virágos és konyha kertté való átalakitását rendelé el.
Az intézet helyiségeit, az átalakitások után a mai állapotnak megfelelően, az ide mellékelt terv szerint a következőkben sorolom elő:
Az alsor tartalmazza: a házmester lakását, a cselédszobát, a konyhát, a fürdőszobát, a mosókonyhát, a pinczéket és fakamrákat s egy előtért a tornateremhez;
- a félemeleten van: a. b. c. d. alatt az igazgató lakása; e. alatt egy előszoba az f. g. h. i. alatti hálótermekhez; k. ruhatár; az l. alatti helyiség a 2-ik és 3-ik ablak közt vont válaszfallal két részre lett felosztva s az első, vagyis a kisebb helyiség mosdószobául szolgál, mig a nagyobbik hálóteremnek használtatik; m. alatt van egy kamara az igazgató részére; n. o. alatt két hálószoba; p. raktár; r. az ebédlő terem; s. alatt a folyosó, hová a p. előtti lépcsők vezetnek fel;
- a felső emeleten: a. d. e. fölött szoba és előszoba; b. c. f. g. h. i. iskolai termek; a k. és l. közti fal lebontásával és ennek az 1-sö és 2-ik ablak közti felállitásával nyert helyiség díszteremmé változtatott át, holott az l. helyiségből fenmaradt nagyobb rész nappali szobának használtatik; m. fölött van a sekrestye; n. a kápolna; o. a kórszoba; p. fölött elől a lépcsőház, hátulsó részében pedig a szertár; r. fölött két tanterem;
- a főépület kerti oldalához, a mint a terv mutatja, épittetett a tornaterem.
Az igazgatói lakáshoz tartozott annak előtt még az f. alatti utczai szoba, mely azonban 1890. évi junius hó 12-ke óta hat árva gyermek elhelyezésére használtatik.
Schmall Lajos: "A Budapesti József-Fiárvaház története" c. könyvéből